Hírek



Kurd nemzeti est a Lábas Házban
[ 2013-02-04 ]
Csütörtök este minden korosztály képviselve volt a Lábas Ház nagytermében megszervezett Kurd nemzeti est résztvevői között, mely alkalommal a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub által működtett HITI Önkéntes Központ két törökországi önkéntese – Filiz Kaya és Seyhmus Kardas – mutatta be Diyarbakir és a kurdok történelmét, hagyományait és ételeit.

Elsőként Seyhmus tartott vetített-képes előadást Diyarbakir, a kurdok fővárosának tekintett, délkelet-anatóliai metropolisról, melynek egyik jellegzetessége, hogy 5,5 kilométeres, külső és belső bástyákkal felvértezett védelmi fal vesz körül. A város az idők folyamán itt megjelenő kultúrák (szkíta, perzsa, hellén, római, arab, izraelita és török) jegyeit őrzi: templomok (mecsetek), hidak, karavánszerájok, jellegzetes építmények és szobrok, jelképek árulkodnak az itt megtelepedő népekről. Az egyik sajátossága, hogy mind a védművek, mind a nagymecset habarcs nélkül, hatalmas fekete (bazalt) kövekből épült. (Ezért is nevezték Fekete-Amidnak a török időkben.)

A Selyemúton fekvő város mindig is híres volt kultúrájáról, művészeti értékeiről és kereskedelmi jelentőségéről. Diyarbair továbbá ma is nevezetes az itt megtermő, 60-70 kg-ot is elérő dinnyéiről – a gyümölcsök hatalmas magvait sózva, pörkölve fogyasztják, mint mi a szotyolát, tökmagot. (Ezt a különlegességet a későbbiekben a nagyérdemű is megkóstolhatta.)


A kurd nyelvről és kultúráról, hagyományokról Filiz tartott ugyancsak képekkel illusztrált előadást, amiből megtudhattuk, hogy a kurd nyelv – melyet jó ideig csak családon belül használhattak/tanulhattak a kurd nemzetiségűek – négy országban van jelen: Iránban, Irakban, Szíriában és Törökországban. Ezen belül négy dialektusát tartják számon, a nyelvjárások azonban nagyon különböznek egymástól. Mivel a történelem viharában a mai Kurdisztán területe fölött folyamatosan idegen népek uralkodtak, kialakult köreikben egy sajátos „regölés”, mely révén az kurd etnikum a harci történeteit, szerelemről és az élet dolgairól szóló meséit, hitvilágát továbbadja az utókornak. Ma már léteznek kulturális központok, ahol szervezett formában hallgatják és tanulják ezeket a „dengbej”-eket. Ez a spontán éneklés egy sajátos, közösségépítő körtánccal is kiegészül, melyet az est végén ugyancsak lehetősége volt megtanulni az érdeklődőknek.

A kurdok vallásának eredete a zoroasztriánus valláshoz köthető, amelyet a Kr. e. 630 és 553 között élt Zoroaszter (Zaratusztra, Zerdust) pap és próféta alapított. Tanítása szerint a világ kozmikus harc színtere, amely állandóan dúl a jó (a fény) és a rossz (a sötétség) között, s az emberek szabadon választhatnak. Ma már többségük az iszlám vallást gyakorolja.

Az est sajátos kurd-török kóstolóval és tánctanulással zárult. A jelenlévők Filiz jóvoltából jellegzetes töltött-káposztát, halvát, szőlőcukrot és egyéb különlegességeket ízlelhettek, melyek egy része az itt fellelhető hozzávalókból készült.

A két fiatal a Európai Önkéntes Szolgálat – Fiatalok Lendületben program keretén belül teljesítenek önkéntes szolgálatot Háromszéken, melyet az Európai Bizottság finanszíroz.

Sajtóvisszhang:

 


Újdonságok



 Cipõsdoboznyi ajándék:
 
 
 
Élõ Könyvtár:
 
 

 Cserkész toborzó:
 Mi szerveztünk:

 Ernyõszervezet: 

Támogatók:

 

Communitas Alapítvány


Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság
 
Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal
 

 Kovászna Megye Tanácsa